A ’spirituális én’ előtt. Az összes okos szó előtt.

„Kérlek, ne beszélj nekem a ’Tiszta Tudatosságról’ vagy az ’Egységről’.
Azt akarom látni, hogyan bánsz a partnereddel, a gyermekeiddel, a szüleiddel, a testeddel.
Kérlek, ne tarts nekem kiselőadást ’az elkülönült én illúziójáról’ vagy arról, hogyan is érted el az állandó üdvösséget mindössze 7 nap alatt.
A szívedből sugárzó valódi melegséget akarom érezni. Hallani akarom, hogyan tudsz meghallgatni, és olyan információt befogadni, ami nem illeszkedik a személyes hitvallásodba.
Azt akarom látni, hogyan bánsz azokkal, akik nem értenek egyet veled.
Ne beszélj nekem arról, mennyire felébredett is vagy, mennyire egótól mentes.
A szavaidon túl akarlak megismerni. Azt akarom tudni, milyen vagy, amikor nehézség adódik az életedben. Hogy képes vagy-e teljességgel megengedni magadnak a fájdalmadat, és nem a sebezhetetlent játszani. Hogy képes vagy-e érezni a haragodat, mégsem erőszakosan cselekedni. Hogy képes vagy-e szabad átjárást biztosítani a bánatodnak, de nem válni a rabszolgájává.
Hogy képes vagy-e átérezni a szégyenedet, de nem megszégyeníteni másokat.
Hogy tudod-e elcseszni, aztán pedig felvállalni, hogy elcseszted.
Hogy tudod-e azt mondani, ’sajnálom’, és őszintén úgy is gondolni.
Hogy képes vagy-e teljességgel emberi lenni, dicsőséges isteni mivoltodban.
Ne beszélj nekem a spiritualitásodról. Tényleg nem érdekel.
VELED szeretnék találkozni. Megismerni a szívedet.
Megismerni a gyönyörű emberi lényt, aki a fényért küzd.
A ’spirituális én’ előtt. Az összes okos szó előtt.”

(Jeff Foster írásából)

Tartalomjegyzék

Új perspektíva

Life design

Azt hiszem egy dologban biztosan egyet értünk majd akkor is, ha végigolvastad: a probléma azért probléma, mert a megoldás nem kézenfekvő!

EQ

Azok, akik a megfelelő helyen, a megfelelő módon,- és mértékben képesek az érzelmeiket kifejezni és szabályozni, sikeresebben oldhatják meg a saját, és mások problémáit is.

IQ

„Az intelligencia az a képesség, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást a változáshoz” (Steven Hawking)

Kötődés

Kapcsolataink, de főként a párkapcsolat az, ami a legélesebb, leghitelesebb tükröt tartja elénk, bennük látunk képet önmagunkról.

Új nézőpontok élhetőbb jövő, life design

Azt hiszem egy dologban biztosan egyet értünk majd akkor is, ha végigolvastad: a probléma azért probléma, mert a megoldás nem kézenfekvő!

A probléma nem más, mint egy megoldást igénylő szituáció, egy feladat. Arisztotelész óta mindenki a logikus gondolkodást magasztalja, mint a megoldások egyetlen hatékony módszerét, az intézményes oktatás is a logikus gondolkodásra tanít. Utólag már mindig könnyű meglátni a megoldásig elvezető logikus lépcsősort, de vannak olyan helyzetek, amikor a megoldás nem logikus úton születik meg. Tudod, mint a gordiuszi csomó esetében: nekiállhatsz gubancolni, de senki nem mondta, hogy ha simán és egyszerűen átvágod a csomót, az nem ugyanolyan jó a megoldás. Csak neked eszedbe sem jutott. Az elme a lehető legvalószínűbb módon értelmez egy helyzetet, a valószínűséget pedig a tapasztalat és az adott pillanat lehetőségei határozzák meg. A logika megkívánja, hogy kategorizáljuk az információkat az eddigi ismereteink szerint. Az osztályozás és címkézés következtében merev lesz a nézőpont, amiből a dolgainkat szemléljük, a jelenlegi feladatot is úgy akarjuk majd megoldani, ahogy máskor, mást is sikerült. Akkor van baj, és akkor érezzük magunkat drámaian vacakul, ha ez most sehogyan sem vezet eredményre, mert a kimenetel mindenképpen negatív. Ekkor szoktuk azt mondani, nincs jó megoldás. Persze. A megszokott nézőpontból. A magától értetődő nézőpontról egy nem kézenfekvőre átváltani csupán azt jelenti, máshová helyezzük, tehát a probléma egyik eleméről a másikra irányítjuk a figyelmet. Az új nézőpont, mint zseniális mentőöv egyfajta hozzáállás, tudatosság és gyakorlás kérdése, nem megvilágosodás. Az vezethet arra a bizonyos megoldást jelentő lépcsőfokra, ha szükség esetén képes vagy kiszakadni a megrögzött gondolkodási kereteidből és egy új nézőpontból megláttatni számos megoldást bármilyen helyzetben, legyen az munka vagy magánélet. Jól jön, ha gyorsan kell reagálni a változó helyzetekre, mert az új nézőpont élni segít. Nincs arra törvény, csak megszoktad már, hogy az élhetőbb jövőt úgy kell kiizzadnod!

Az értelmi intelligencia (IQ)

„Az intelligencia az a képesség, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást a változáshoz”
(Steven Hawking)

Ebben a folyamatosan változó világban a nyitottságon túl, az új helyzetekhez való alkalmazkodási képességre nagy szükség van. Az önmagát egy kicsit is megismerni vágyó ember számára fontos tudni, hogy vajon milyen képességekkel rendelkezik. Az intelligencia egy egészen összetett jelenség, a helyzetek megfelelő értelmezését, jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését, vagyis egyfajta okosságot értünk alatta. Jelentős mértékben genetikai meghatározottságú, vagyis intelligenciánk lehetséges tartománya velünk születik. A ténylegesen kialakuló intelligenciát a szociális környezet, a képességek fejlesztése vagy éppen elhanyagolása nagymértékben javíthatja vagy ronthatja.
Legtöbben, ha lehetőségük van rá, bármilyen a kezük ügyébe akadó teszt segítségével igyekeznek visszajelzést szerezni az intelligenciájukról. Az IQ (az intelligence quotient) azonban csupán néhány kompetenciát mér, nem terjed ki általánosságban a tehetségünkre. Ha nem szakember értékeli ki, az eredményt nem kell túl komolyan venni. Az igaz, hogy az intelligencia nagyon fontos sikertényező, de valójában az IQ sikereinknek csak 20%-át adja, míg a 80% az érzelmi intelligenciánktól függ. Ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen, és annak is érezze magát, a tudását „el kell tudni adnia” is. Társas kompetenciák nélkül, és a belsővel való összhang nélkül ez nem megy. Nem kell ragaszkodni semmilyen mutatószámhoz, az embernek magában kell megtalálnia a tehetséget, az egyéniséget, amit sikerre vihet.

„Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az életét, hogy hülye.”
(Einstein)

 

Az érzelmi intelligencia (EQ)

Azok, akik a megfelelő helyen, a megfelelő módon,- és mértékben képesek az érzelmeiket kifejezni és szabályozni, sikeresebben oldhatják meg a saját, és mások problémáit is.
Az érzelmi intelligencia az élet minden területére kihat, mivel az érzelmek információkat hordoznak, és ezek megértésének, és a környezetünk felé való kommunikálásának is, viselkedés meghatározó szerepe van. Az érzelmi képességek meghatározzák, hogy hogyan alkalmazkodunk a társas környezetünkhöz, mennyire tudjuk felismerni mások érzelmeit vagy éppen megérteni az egyes szituációkat. Az érzelmi intelligenciánk által meghatározott módon szabályozzuk az érzelemkifejezésünket is, és ha tudjuk, hogy mit érzünk, és hogy miért érezzük azt, akkor sikeresebben értetjük meg magunkat másokkal. A fejlett érzelmi intelligenciához az önismeret, az önfejlesztés és az empátia vezet. Az értelmi képességekhez hasonlóan az érzelmi képességek is fejleszthetők, mégpedig az érzelmek megismerése által. A mai világban felértékelődött ez a tudás, hiszen például az üzleti élet egyik meghatározója a fogyasztói magatartás ismerete, ami tudjuk, hogy az érzelmeken alapszik, ennek ellenére az érzelmi fejlesztés általánosságban véve mégsem kap elég hangsúlyt sem az oktatásban, sem a nevelésben. Még az az ember is, aki alapvetően racionális típusúnak ítéli meg magát, gyakran az érzései alapján hoz döntéseket, amiket később a logikusságukkal magyaráz meg. Semmi kétségem sincs afelől, hogy a hatékonyabb és boldogabb élet alapja az érzelmek ismerete,és az érzelmi intelligencia, amivel képes az ember magát motiválni, ugyanakkor belső békét teremteni is az élet változékonysága közepette. Fontos hogy megismerjük önmagunkat, hogy tisztában legyünk a képességeinkkel, hogy a rugalmas alkalmazkodó képességünket is fejleszthessük, azért, hogy az életünket a belső,- és külső világunkkal szinkronban élhessük.

Kötődés

Kapcsolataink, de főként a párkapcsolat az, ami a legélesebb, leghitelesebb tükröt tartja elénk, bennük látunk képet önmagunkról. Megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne, mert azt a mintát visszük a kapcsolatainkba, amit mi is „otthonról hoztunk”.
Kötődés. Már a szó is érzelmeket vált ki az emberben. A korai kötődési minták a felnőttkori bensőséges kapcsolatok alapkövei, a személyiségfejlődés legfontosabb meghatározói. A kötődési mintázatok alapvetően meghatározzák, milyen kapcsolati sikerei, kudarcai lesznek egy felnövekvő embernek, és jócskán befolyásolja azt, mennyire lesz sikeres a céljai elérésében. Ahhoz, hogy mentális egészségben nőjön fel valaki, gyerekkorában tapasztalnia kell a szülő figyelmét. Valójában a figyelem az, amit egész életünkön át vágyunk. A szeretet-deficit egy életen át függőséget okozhat. A kötődés talaján alakul ki a ragaszkodás, ami a valahová tartozás élményét is adja, ami az evés, ivás, biztonságérzet után a következő legfontosabb dolog egy érző ember számára.
Ha figyelmes és válaszkész felnőttek körében nevelkedik valaki, akkor nagy eséllyel biztonságos kötődésű lesz. Ez körülbelül az emberek hatvan százalékára igaz.
A biztonságosan kötődők a társaikkal egyenértékűnek érzik magukat, nem szoronganak, nyíltan ki merik fejezni érzelmeiket, és könnyen alakítanak ki kapcsolatokat. Tudják, hogy szükségleteiket és vágyaikat elérhetik. Tartós kapcsolatok kialakítására képesek, ahol kölcsönösen tiszteletben tartják egymás autonómiáját és személyiségét. Konfliktusaikban nem szokásos az agresszív szembeszállás. Ugyanilyen családi kapcsolatban nevelik majd gyerekeiket, mert „a világ jó, én jó vagyok, és te is jó vagy”.

Ha újra és újra ugyanolyan kapcsolatokban találjuk magunkat, akkor érdemes tudatosan rátekinteni kötődési stílusunkra, sérüléseinkre. A pszichológia több altípusát különbözteti meg a bizonytalan kötődésnek, én itt most egyszerűsítve írok erről.

Az elutasításnak vagy közönynek kitett csecsemő bizonytalan, szorongást keltő kapcsolatot tanul meg. Ez nem feltétlenül a szeretetlenség miatt alakul így, hanem azért, mert a szülő valami oknál fogva nem „jól” szerette őt. Ha elszakad attól, akihez kötődik, bizonytalan, hogy mikor vagy egyáltalán megkapja-e majd azt, amire vágyik. Így felnőve túl érzékenyen reagálnak olyan jelekre, melyekből a kapcsolat elvesztésére következtethetnek. Azt a szeretetet hiányolják, amit gyerekkorukban nem kaptak meg. A traumáik miatt bizalmatlanokká, vagy rideggé váltak másokkal szemben. Ők felnőttként is úgy érezhetik, hogy a kapcsolatuk jelenti az önérzetüket. A bizonytalan kötődésűek kapcsolataikban nem jellemző az egyenrangúság érzése, vagy idealizálják társaikat, vagy lekicsinylik. Túl kritikusak, gyakran féltékenyek, mert önértékelésük sérült.
Ha ez így is van, nincs azzal letudva minden, hogy rosszul nőtt valaki fel. A kötődési hibák javíthatók, nem kell ezredszer is ugyanabba a pocsolyába lépni. A felismerés és a megértés már az első lépés a jólléthez, hogy a világ jó legyen, én jó legyek, és te is jól légy!

Ez a webhely a zavartalan és biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen-, valamint a rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása céljából funkcionális sütiket használ. Részleteket a webhely adatkezelési tájékoztatójában olvashat.